Home Office

Néha jó, néha  nem, de az vitathatatlan, hogy egy ilyen csodás őszi napon megvan a varázsa! Már csak egy pohár narancslé hiányzik a képről vagy legyen inkább forrócsoki ???

Új családtag = Mázli

Egy hónapja már, hogy Apa hirtelen felindulásból befogadta Mázlit (aki kb. féléves keverék, egyik szeme kék, míg a másik barna és édes fehér zoknija van+cuki bojt a farka végén). Én eleinte nem voltam túl lelkes, pedig már a -1. napon kiderült, hogy jól kijönnek egymással: csak néha beengedtük egy-egy órára, de Morg hagyta, hogy a táljából egyen-igyon. No, hát így lettünk két gyerekes + 2 kutyás család :-) és sokat tanulunk róluk/tőlük/általuk, szóval nagyon jó ez a kutyás lét (no jó, amikor az aknákat kell szedni, akkor kicsit kellemetlen). És a blökik nagyon hasonlítanak kis gazdáikra, mindenki megtalálta a párját! Persze a falkavezér Apa maradt és ez így is van rendjén :-)

A vörös győzelme a kék és fehér felett - mielőtt még beköszönt a tél!

Annás kedvéért :-)

Mikor szeress bele a Tátrába?

Hááát, október közepén tutira, főleg ha az a múlt hétvége. Régen írtam, de ezt emlékül fel szeretném jegyezni: már ezer éve készültem oda, gondoltam, nyilván nem véletlenül lelkesednek az emberek egy olyan kis területen fekvő de magasra törő hegységért (eddig csak síelni volt szerencsém arrafelé). Szóval egy kedves barátunk remek kis csapatot szervezett és belevágtunk. Az október közepéig elhúzódó fantasztikus vénasszonyok nyarából indultunk, de mire az Alacsony-Tátráig jutottunk, már 10 cm hóban közelkedtünk az autóval :-) jól indul, gondoltam, akkor a vadiúj Tátra bakancsomat stílusosan a Magas-Tátrában és hóban avatom fel.. így is lett, és kiválóan vizsgázott, nem törte fel a lábam és vajpuha! Mindkét reggel hóesésre/havasesőre ébredtünk, de elindulva a hegy felé a napocska megkegyelmezett és olyan időnk lett, hogy tényleg majdnem sírva fakadtam gyönyörűségemben - persze azért hideg volt, de azt is szerettük, csak menni kellett kicsit felfelé és máris vetkőzhettünk :-))
Képzeljétek el: 10-15 cm hó, szikrázó napsütés, döbbenetes kék ég, magas-havas hegyek, jövő-menő felhők és a fenyők mellett a lombhullató fák bordó levelei kandikáltak ki a hó alól! Ez valami leírhatatlan gyönyörűség volt! És jól el is fáradtunk, mert két nap alatt mentünk több mint 35 km-t és volt benne 1700 m szint, tehát léleknek és testnek egyaránt jólesett = végleg beleszerettem a Tátrába!

És hogy merre jártunk? Első nap a Zöld-tavi menedékháznál tettünk egy körtúrát, másnap pedig a Csorba-tó - Poprádi-tó útvonalon túráztunk és felmentünk a Rysy alatti tengerszemig és megnéztük a Szimbolikus temetőt (a hegyek áldozataink állít megrendítően egyszerű emléket). De beszéljek inkább a fotók!