A vörös győzelme a kék és fehér felett - mielőtt még beköszönt a tél!

Annás kedvéért :-)

Mikor szeress bele a Tátrába?

Hááát, október közepén tutira, főleg ha az a múlt hétvége. Régen írtam, de ezt emlékül fel szeretném jegyezni: már ezer éve készültem oda, gondoltam, nyilván nem véletlenül lelkesednek az emberek egy olyan kis területen fekvő de magasra törő hegységért (eddig csak síelni volt szerencsém arrafelé). Szóval egy kedves barátunk remek kis csapatot szervezett és belevágtunk. Az október közepéig elhúzódó fantasztikus vénasszonyok nyarából indultunk, de mire az Alacsony-Tátráig jutottunk, már 10 cm hóban közelkedtünk az autóval :-) jól indul, gondoltam, akkor a vadiúj Tátra bakancsomat stílusosan a Magas-Tátrában és hóban avatom fel.. így is lett, és kiválóan vizsgázott, nem törte fel a lábam és vajpuha! Mindkét reggel hóesésre/havasesőre ébredtünk, de elindulva a hegy felé a napocska megkegyelmezett és olyan időnk lett, hogy tényleg majdnem sírva fakadtam gyönyörűségemben - persze azért hideg volt, de azt is szerettük, csak menni kellett kicsit felfelé és máris vetkőzhettünk :-))
Képzeljétek el: 10-15 cm hó, szikrázó napsütés, döbbenetes kék ég, magas-havas hegyek, jövő-menő felhők és a fenyők mellett a lombhullató fák bordó levelei kandikáltak ki a hó alól! Ez valami leírhatatlan gyönyörűség volt! És jól el is fáradtunk, mert két nap alatt mentünk több mint 35 km-t és volt benne 1700 m szint, tehát léleknek és testnek egyaránt jólesett = végleg beleszerettem a Tátrába!

És hogy merre jártunk? Első nap a Zöld-tavi menedékháznál tettünk egy körtúrát, másnap pedig a Csorba-tó - Poprádi-tó útvonalon túráztunk és felmentünk a Rysy alatti tengerszemig és megnéztük a Szimbolikus temetőt (a hegyek áldozataink állít megrendítően egyszerű emléket). De beszéljek inkább a fotók!

Megcsináltam!

A hétvégén végre úgy éreztem, hogy eleget sétáltam :-) Szombaton 6km-t mentünk a sulis gyerekkel Bia környékén, tegnap viszont 30+ kilométer trappolás volt az adagom az Equinox Trekking csapatával a Vértesben. Soha nem gyalogoltam még ennyit egyetlen nap alatt, de a hideg és a végén már nagyon-nagyon fáradt (és a bakancs által jól megnyomorított) lábaim ellenére is szuper élmény volt! Köszönet Tamásnak a szervezésért és a térképért!

Az útvonal: Szár - Fáni-völgy - Vérteskozma (ezt a falut mindenkinek látnia kell!) - Várgesztesi vár - Kapberekpuszta - Szár

Ki-rándulunk

A távolabbi torony a kiindulópontunk, a közelebbi az Erzsébet kilátó utunk felénél.

Szombaton hirtelen ötlettől vezérelve gyerekes kirándulásra indultunk, csak úgy tesztelni ebben a tavaszias télben, hogy hogyan bírják a srácok, illetve saját testünket is kicsit szoktatni akartuk az erdőben mozgáshoz. Kellemes meglepetés volt a hófoltok felbukkanása, pedig csak a Normafáig mentünk :-)
A Széchényi hegyi gyerekvasút állomástól indulva Normafa-Katonasírok-erdőben bújkálás-Erzsébet kilátó-Kaán kilátó és végül a Hárs hegyi állomás volt az útvonalunk, ahonnan a nap jutalomutazása következett: visszavasutaztunk a kiinduló állomásra.
Csodálatos napsütésben, köves utakon sétálva vagy éppen bokrok közt bújkálva (ahogy az orrunk után mentünk), igazi élmény volt látni a nosztaliga-gőzöst 50 méterre elpöfögni tőlünk az erdő közepén! Bár utána a Kaán kilátóból sem volt utolsó látvány, végigkövetni a gőz útját, ami kristálytisztán kijelölte a nyomvonalat, megmutatva az utat a célunk felé.